AVICOM-F@IMP 2.0 Múzeumi Digitalizálási Konferencia díja


A fesztiválgyőztesek díját a Basiliskus nyomtatta

Különleges díjat, a Nemzeti Múzeum homlokzatát alkotó klasszicista kompozíció figuráinak háromdimenziós nyomtatással előállított, és némileg átalakított változatát vehették át a 2015-ös múzeumi audiovizuális seregszemle nyertes alkotói.  A szobrok által megjelenített üzenetet a modern technológia lehetőségeivel kreatívan újraértelmező díj a Basiliskus 3D alkotása. Előállításához egy emelőkosaras járműről beszkennelték a Múzeum huszonnégy méteres magasságban húzódó homlokzati timpanonját.


„Az előző évben egy kollégám a háromdimenziós nyomtatás múzeumi alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást a Múzeumi Digitalizálási Konferencián, amivel sikerült felkeltenie a szakemberek érdeklődését” – idézi fel az indulás részleteit Graber Miklós, a 3D nyomtatás magyarországi piacán az egyik meghatározó szereplőnek számító Basiliskus 3D vezetője. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsához tartozó egyik szakmai szervezet, az AVICOM évente megrendezett, múzeumi audiovizuális kép és hangtechnológiai eszközöket felvonultató fesztiválján akkor egy hagyományos festményből 3D-s nyomtatással készített szobrot vehettek át a díjazottak. A 2015-ös fesztivál és gála szervezői egy hasonlóan színvonalas díj megalkotására kérték fel a Basiliskus alkotói közösségét, és ehhez a következő szempontokat határozták meg: „legyen magyar, de nem magyarkodó, közismert, a múzeumok világához kötődő, és persze modern”.

A 3D stúdió grafikusai korábban már sikerrel birkóztak meg egy ilyen felkéréssel, akkor a második Budapest International Documentary Festival díját készítették el, melynek jellegében az Oscar díjra kellett emlékeztetnie. Ehhez az esemény reklámalakjának választott, az ásójára támaszkodó idős férfit „szkennelték” be, majd nyomtatták ki kőszerű anyagként megjelenő kompozit porból. A múzeumi téma azonban többszörös kihívást jelentett, mivel nemcsak kreatív képességeiket, hanem technológiai tudásukat is egyaránt próbára tette. A díjhoz megfelelő ötletnek tűnt a Nemzeti Múzeum homlokzata, az oszlopsorral készült első terv azonban túl sematikus lett. A timpanon szobrai azonban már méltó témát ígértek, hiszen a hat női és egy férfialakból álló csoport az eredeti üzenetében Magyarországot és a XIX. század nagy eszméit jelenítette meg. A 3D-s grafikusok most sajátos módon újraértelmezték a klasszicista kompozíciót, melyen az időközben eltelt több mint százhetven esztendő néhány emblematikus eszközét is elhelyezték.

Így jelent meg a figurák keze ügyében a gramofon és a számítógép, vagy éppen a szelfibot és a virtuális valóságot megjelenítő VR szemüveg. A mai kor eszközeivel kiegészített, újraértelmezett alkotást végül kör alakúvá görbítették, jelezve, hogy a 3D-s technológia nemcsak a valóság minden eddiginél pontosabb másolását, hanem annak újraalkotását is lehetővé teszi.Ahhoz persze, hogy mindezt véghezvigyék, először is a Nemzeti Múzeum homlokzatának digitális állományára volt szükség, tehát be kellett szkennelni a huszonnégy méteres magasságban kezdődő, és középen négy méterre felnyúló timpanont.
A társaság kézi szkennerrel dolgozó két munkatársát két fotós kísérte a magasba, míg egy emelőkosaras daru utasaiként négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre megörökítették az egész felületet. A munkára a délelőtti órák álltak rendelkezésre, hiszen délutáni a napsugarak már más szögből világították meg a szobrokat. A Magyarországon szokatlan vállalkozást jelentő szkennelés után heteken át tartó munka kezdődött, maga a grafikai tervezés mintegy 250 órát vett igénybe. A kompozit porból nyomtatott díj a különböző kategóriák számára három méretben készült, és átlátszó csomagolást kapott.   


A Nemzeti Múzeumban rendezett MUZEUM@DIGIT Múzeumi Digitalizálási Konferencián tartott nemzetközi audiovizuális gálán végül 23 díjat vehettek át a nyertesek. A Basiliskus 3D képviselőit néhány érintett utólag azzal kereste meg: szeretnének másolatot is kérni.

A Nemzeti Múzeum homlokzatának szkennelésével létrehozott díj a maga nemében egyedülálló vállalkozásnak bizonyult. Igaz, a háromdimenziós nyomtatásban rejlő lehetőségek közös jellemzője éppen az egyediségükben és a különlegességükben rejlik. A cég budai stúdiójában jellemző módon egymás mellett készültek a szentesi múzeumban őrzött kőkori istenség szobrok újranyomtatott másolatai, és azok az egymásba illesztett fogaskerekek, amelyeket nem utólag raktak össze, hanem eleve így, összeillesztve nyomtattak ki. Lényegében ugyanazzal a technológiával állították elő, mint az űrállomásokon használatos szerszámokat, amelyeket a jövőben már nem a Földről viszi magával a személyzet, hanem ott, az űrben nyomtatja ki, amikor majd szüksége lesz rá.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás