MTA elnöki pecsétnyomója 


MTA elnökének pecsétnyomója - basiliskus.hu

MTA elnökének pecsétnyomója - basiliskus.huAz MTA elnökének pecsétnyomója

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia leköszönő elnöke 2014. május 21-én adta át hivatalát utódának, Lovász Lászlónak, aki az ünnepélyes eseményen jelképesen átvette az MTA új elnöki pecsétnyomóját – az 1832-ben kristályba metszett első elnöki pecsét mintáját felhasználva, ezüstből újraalkotott készüléket. „Az eredetihez hű, mesteri munka ez is” – mondta Pálinkás József, amikor az új pecsétnyomót átadta. „Most, amikor az akadémia új elnökének átnyújtom, hogy az elnöki hivatással együtt a pecsétet is elfogadja, figyelmeztetnem kell, hogy ez bizony súlyos darab! És súlyt ad mindennek, amibe belevési Akadémiánk jelképét. Az újra életre keltett akadémiai bélyegzővel adom át az elnöki szolgálatot a Magyar Tudományos Akadémia 20. elnökének.”

Az MTA elnöki pecsétnyomója összetett szimbólum, egyszerre jeleníti meg az alapítás korának szellemiségét és a modern korszak újdonságait. A pecsétnyomó részben remek ötvösmunka, részben pedig precíziós háromdimenziós nyomtatás eredménye, ami a Basiliskus 3D Grafikai Stúdió munkája.

Az Akadémia elnöki pecsétjének elkészítése két évszázaddal ezelőtt is hosszú időt vett igénybe. A feljegyzések szerint „a Tudós Társaság 1828. március 20-án határozta el, hogy kifejező intézményi jelképként oklevelet, címert és pecsétet készíttet az Akadémia számára. A művészek és mesterek felkérésénél Széchenyi István fontosnak tartotta, hogy a tartalom mellett a  csinos forma is szempont legyen, hogy a kor elismert szakemberei külsejüket tekintve is értékes, időtálló akadémiai szimbólumokat alkossanak.” A grafikai elemek hosszas egyeztetés után csak 1832-ben váltak véglegessé. Az Akadémia első hivatalos pecsétjét, a 40×78 mm-es, karneol nyelű, topáz pecsétnyomót egy bécsi művész, Luigi Pichler vésnökmester alkotta meg.

Az első pecsétet olvadt viaszba nyomva használták. Az újat szárazpecsétnek tervezték, amely festék nélküli, dombornyomott mintát hagy a papírban.MTA elnökének pecsétnyomója - basiliskus.hu

Az MTA a hadtörténeti múzeum restaurátorát, Prím Józsefet bízta meg az elnöki pecsétnyomó elkészítésével. Az eredeti pecsét kristályba metszett mintáját 3D technológiával kívánta reprodukálni, a feladattal pedig a Basiliskus 3D Grafikai Stúdiót bízta meg. Nem egyszerűen a Széchenyi István feleségéről mintázott központi nőalak digitális másolásáról volt szó, hiszen az új pecsétnyomót a korábbitól eltérően kör alakúvá kellett formálni, és erre már szöveg is került, a kör szélére Magyar Tudományos Akadémia feliratot, alulra pedig az Elnök szót és az alapítás évszámát (1825) kellett elhelyezni.  A felirat tervezése az egyeztetések és finomítások miatt hosszú időbe telt, végül a jóváhagyott mintát 12 mikron rétegvastagsággal viaszból kinyomtatták, majd bronzból kiöntötték a pecsétnyomó mindkét felét. Sajnos, öntés közben a bronzdarabok négy százalékkal összezsugorodtak, az eltérő anyagvastagság, a homorú felület és a mintázat miatt a méretváltozás azt eredményezte, hogy a pecsétnyomó darabjai nem tökéletesen illeszkedtek egymáshoz. A 3D technológiával tervezett darabot alapul véve a pecsétnyomót ezért hagyományos úton újragyártották.

A készülék mechanikáját, a perselyt és a dugattyút kézi szerszámokkal készítették el, a Basiliskus 3D következő feladata pedig az volt, hogy az aszimmetrikus szerkezetre illeszkedő szimmetrikus burkolatot tervezzen. A belső mechanikus szerkezet szkennelése során kiderült, hogy a pecsétnyomót toló dugattyú nem függőlegesen áll, hanem attól 3 százalékban eltér, ami azt jelenti, hogy a pecsét az egyik szélén erősebben préselődik össze, ez pedig erősebb nyomásnál akár törést is eredményezhetett volna. A hiba korrigálása után következhetett a burkolat tervezése. E munka során az Akadémia épületének ornamentikai díszítőelemeit, a lépcsőkorlát mintázatát, a korlát karvégén a zárógömböt, és a mennyezeten látható minta egyes részleteit használták fel. A tervezés azonban ezúttal is elhúzódott, amit utólag abból vezettek le, hogy időbe telt a közös nyelvet megtalálni – hiszen bölcsészek adtak instrukciókat egy fémműves mester közvetítésével informatikusoknak, akik nehezen tudtak mit kezdeni az olyan visszajelzésekkel, hogy a betű szára legyen egy gondolatnyival vékonyabb. A burkolaton végigfutó akantusz minta is akkor vált egyértelmű feladattá, amikor a sokadik akantusz virág megvizsgálása után az egyikük azt mondta: szerinte egy deriválható görbékből álló mintát kell körbefuttatni a burkolat peremén, és mint kiderült, az Akadémián is erre gondoltak, csak másként fejezték ki magukat.




Az elnöki pecsétnyomó tartószerkezetét végül Solidscape 76+ készülékkel, 12 mikronos rétegvastagságban viaszból nyomtatták ki, majd a minta alapján ezüstből öntötték ki, ehhez mintegy két kilogramm ezüstöt használtak fel. A pecsétnyomó húzókarja rozsdamentes acélból készült, a végén a fogantyúként szolgáló gömb anyaga ugyancsak ezüst.

Kép a pecsét átadásáról és videó IDE kattintva érhető el.

Elnöki pecsétnyomó
Szkennelés: Creaform Exascan (lézeres)
Nyomtatás: Solidscape T76 Plus
Anyaga: viasz
A végtermék anyaga: ezüst
Befoglaló mérete: 25 cm X 25 cm X 20 cm (a húzókar nélkül)

Fénykép: Szikits Péter

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás